~ TILY ~
Csatlakozott: 2016. 05. 25.
LEÍRÁS:
Elég aprócska teremtés, mint egy kiscica, aki elfér a tenyeredben, és nem is nő már meg nagyobbra. Vállaiból kirívó meseszép, átlátszó tükörszárnyai olyanok, mint a pókháló - sokkal erősebbek, mint amilyennek kinéznek. Növényekből font ruhácskájának színét meg se lehet határozni - hold zöldnek, hol barnának, hol valamilyen más pompában virít, attól függően, miként esik rá a fény. Hosszú, szinte a bokájáig érő haja is erős napfényben szőke, tompább, beltéri megvilágításban már inkább barnának tűnik. Egyedül szemeinek aranyzöld színe nem változik.
Tily ugyanolyan életvidám és butus, mint volt egész eddigi életében. Heves, az érzelmei olyan gyorsan változnak, ahogy a nyári időjárás, ezen kívül kimond mindent, ami épp az eszében jár, ezzel néha elég nagy bajba sodorva saját magát. Titkokat sem feltétlenül képes tartani, de mentségére legyen mondva, ezzel legalább próbálkozik. Néha ő maga is meglepő dolgokat tesz vagy mond, amikre utána nem tud magyarázattal szolgálni. A természet iránti szerelme viszont örök és maradandó, ahogy a vele kötött barátságok és szövetségek is. Számára az 'átmeneti' szó nem is igazán létezik, ha ilyesmiről folyik a társalgás, akit ő egyszer a szívébe zár (ami nem nehéz feladat), az onnan ki nem kerül, hacsak nem nehéz munka árán.
Tily egy távoli vidékről, még az sem biztos, hogy erről a síkról származik, bár ez utóbbira nem tud választ adni. Emlékei szerint egy Aaaaarghhhhh nevű, hasonló kastély körül ólálkodott azelőtt, ahol megfordult mindenféle lény; ember, unikornis, főnix, fehér démontigris, warg, satöbbi. A kastély azóta már nem létezik, és ahogy sokan mások, ő is menekülőre fogta, hogy új helyre telepedhessen - és lám, ide lyukadt ki a hosszú út végén.
Egy teljesen átlagos tündérről beszélünk, képességeinek tárháza nem valami széles. Hogy mennyire fogékony a mágiára, ő maga sem tudja megmondani: néha sikerül, néha nem, akkor is valami kisebb varázslat csupán. Úgy is mondhatnám, egy kis szellőt képes idézni, de szelet már nem; ő maga is leesne a fáról, és volt Tily, nincs Tily. Ezen kívül egyébként is ügyetlen teremtés, a repülés bár lételeme, de valahogy még sem megy neki olyan könnyedén, és 'szeret' nekimenni mindennek, ami az útjába kerül.
Egy teljesen átlagos tündérről beszélünk, képességeinek tárháza nem valami széles. Hogy mennyire fogékony a mágiára, ő maga sem tudja megmondani: néha sikerül, néha nem, akkor is valami kisebb varázslat csupán. Úgy is mondhatnám, egy kis szellőt képes idézni, de szelet már nem; ő maga is leesne a fáról, és volt Tily, nincs Tily. Ezen kívül egyébként is ügyetlen teremtés, a repülés bár lételeme, de valahogy még sem megy neki olyan könnyedén, és 'szeret' nekimenni mindennek, ami az útjába kerül.
Az egyedüli biztos képesség, amire büszkén húzza ki magát, az, hogy 'képes túlélni mások szájában'. Hogy ez mit jelent pontosan, azt itt senki sem tudja.
